Élményvarázs, mediterrán éghajlat, színes kulturális programok....

Ez a régió sosem alszik, a legváltozatosabb programok közül választhat minden látogató!

Vegyen részt pécsi belvárosi sétákon, vegye igénybe egy pécsi fotóművész segítségét Pécs legfotogénebb pontjainak megtalálásához! Legyen részese pécsi éjszakai fáklyás földalatti túráknak! Látogasson el egy villányi borvacsorára, vagy kenuzzon  a Dráván, Európa három legtisztább vizű folyójának egyikén! Gyalogtúrázzon a déli lejtőkön, ahol az országban legelőször virágzik a mandula, vagy tekerjen biciklin, hasonlóan lélegzetelállító panorámájú csúcsokra!

A Dél-Dunántúl a hét magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délnyugati részében helyezkedik el. Három megye, Baranya, Somogy, Tolna alkotja ezt a régiót, melynek központja Pécs. Baranya megye legfőbb látnivalóját Pécs városa jelenti mediterrán hangulatú utcáival, a világörökség részét képező ókeresztény sírkamráival, középkori és török kori emlékeivel, valamint különleges múzeumaival (Victor Vasarely, Csontváry, Zsolnay). 

A megye számos védett természeti értéket rejt (abaligeti cseppkőbarlang, szársomlyói természetvédelmi terület a villányi kőbánya őslénybemutatója).  A Kelet-Mecsek erdői között megbújó aprófalvak múltat idéző érintetlen faluképet mutatnak ( Kisújbánya, Óbánya, Püspökszentlászló). Kedvelt üdülőhelyek a megye tavai közül az Abaligetitó, az orfűi tavak és a pécsváradi Dombay-tó.  Közkedvelt kulturális esemény  a mohácsi busójárás, melyen a hagyományos maszkás busók felvonulása, közönség szórakoztatása mellett láthatóak a helyi sokác (horvát) közösség szokásai és számos hagyományos ugyanakkor látványos attrakció. A hagyomány úgy tartja, hogy akit egy busó megölel, az szerencsés és egészséges lesz egész évben. A csúf maskarák ugyanis nemcsak a hideget, de az ártó szellemeket és a szerencsétlenségeket is távolt tartják. A turisztika programjai között említésre méltóak még az    októberben tartott Villányi borfesztivál és a Pécsváradi leányvásár. 

  

A régióban a múzeumi kiállítások, állandó színházi előadások és időszakos művészeti események nagyban hozzájárulnak a virágzó kultúrához. Ezeken kívül a történelmi múlt nyomai is fellelhetők szinte bárhol, ha a nagyobb városok festői szépségű utcáin, terein járunk, vagy a vidék egy-egy méltóan ápolt és óvott emlékhelyét keressük fel.

A régióban építészeti műemlékeket is megcsodálhatunk, melyek országos és nemzetközi szinten is kiemelkedők. A teljesség igénye nélkül íme néhány: Kővágószőlősi középkori templom; Grábóci Szerb templom és kolostor; Pécsi Bazilika és Püspöki palota; Gázi Kászim pasa dzsámija – Pécs; Siklósi vár; Máriagyűdi Római katolikus templom, mely nemzetközi zarándok hely; Ozorai vár; Szigetvári vár.

Mindezek mellett a régió számtalan hagyományőrző egyesülettel, néptánccsoporttal, színvonalas és nemzetközi hírű komoly- és könnyűzenei együttessel rendelkezik, melyek aktív jelenlétükkel folyamatosan színesesítik a régió mindennapjait.


Pécs, a mediterrán hangulatok városa

A magyarok szerint Pécs az ország leghangulatosabb városa. A helyiek büszkék  a római korból származó Unesco Kulturális Világörökségükre, a török korból őrzött épületeikre, Magyarország első és ma legnagyobb egyetemére, a híres Zsolnay Porcelán Manufaktúra házaik homlokzatán megjelenő díszes épületkerámiáira, és a városban élő, több mint 300 kortárs művészre. Imádják a Mecseket, „házi hegyüket”, aminek submediterrán klímájukat és különleges boraikat köszönhetik.

2010-ben Pécs viselhette Essen és Isztambul mellett az Európa Kulturális Fővárosa címet.
A cím elnyerésével járó előnyöket azonban nem csak egy esztendeig élvezhette a város, hiszen a kétezer megvalósult kulturális esemény és a számos elkészült beruházás mellett kulturális léptékváltásra került sor. Az egykoron jelentős épületegyüttesben működő, és a XXI. századra nagyrészt kiüresedő Zsolnay-gyárban az EKF hozadékaként létrejött az a jelentős kulturális centrum, amely az ugyancsak a 2010-es évben átadott Kodály Központtal és a világörökségi emlékeket működtető szervezettel együtt új, Pécs város kulturális életét alapvetően meghatározó intézményi struktúrává alakult.
A Mecsek védelmében kétezer évvel ezelőtt fejlődött várossá a római Sopianae, s az így kialakult település Pannonia egyik közigazgatási székhelyévé vált a III. század végére. Talán a rómaiak, akik a mediterránumból jöttek, nem véletlenül érezték magukat otthon ezen a vidéken. Aki forró nyári napokon végigtekint a Széchenyi téren, a dzsámi fehéren izzó kövein, vagy délutáni-koraesti hangulatban átsétál a déliesre formált Jókai téren, avagy estefelé megfordul a korzón, a Király utca szabadtéri éttermei, kávézói között és megpihen a Színház téri szökőkutak kőpárkányain, máris Itáliában érezheti magát. Harkány felől, autóval érkezvén megpillantva a várost, mintha Toscana dombjai között utaznánk.

Látnivalók:

Múzeumok (Zsolnay, Amerigo Tot kiállítás, Victor Vasarely, Csontváry,Bányászati)

Memi Pasa egykori fürdőhelye

Jakováli Hasszán Dzsámi és Minaret

Széchenyi-tér, Kossuth-tér, Jókai-tér

Bazilika, Cella Septichora

Pécsi Állatkert

Pécsi Akvárium - Terrárium

Pécsi Nemzeti Színház

Tettyei romok, TV-torny 

 

 Bor és gasztronómia

A régió gasztronómiai kínálata igen gazdag. A submediterrán klímának köszönhetően évente háromszor is beérik a füge, és zamatosak a borok. A Mecsek gazdag vadban, gombában és gyümölcsökben, minden évben az országban elsőként itt virágzik a mandula. Pécs és régiója valóban multikulturális, hiszen jelentős számban élnek itt kultúrájukat máig őrző svábok, horvátok, székelyek, ami az ételek sokféleségére is kihat. A tradicionális csárdától a konyhatechnológiai csúcsfejlesztéseivel és a világ íz trendjeivel a magyar gasztronómiát újraértelmező luxusétteremig minden megtalálható.

Villány, a bor városa

Villány 1997-ben egy nemzetközi zsüritől megkapta a "Szőlő és bor városa" címet. 1988-ban megalakult a Villányi Borrend "Custodes Vinorum de Villány" néven. Ők hivatottak képviselni a villányi borászokat  Magyarországon és külföldön egyaránt. Évi 40 rendezvényen vesznek részt díszes egyenruhájukban. A Villány- Siklósi BORÚT a kultúrált borfogyasztás iskolája, ahol vendégeink a villányi borokkal minőségi szolgáltatások révén kerülnek kapcsolatba. Megismerkednek a hagyományokkal, a vidéki léttel, egyedi élményeket nyernek, baráti kapcsolatokat építenek, és aktívan kikapcsolódnak. A Villányi hegység mentén a máriagyűdi kegyhelytől a palkonyai pincefaluig borkóstolók, műemlék pincék, borversenyek, rendezvények bőséges tárháza várja a vendégeket. Útközben történelmi emlékhelyek, a természet szépsége, a falvak és szőlőhegyek népi építészeti alkotásai biztosítanak kikapcsolódást.


Villánykövesd
 

Villánvkövesd Baranya megye déli részén, a Villányi hegység lábánál fekszik, Siklóstól 13 km-re, Pécstől 30 km-re helyezkedik el. Csodálatos természeti környezetben elterülő település, része a történelmi borvidéknek, így a Villany-Siklósi borvidék falvai közé tartozik.
Villánykövesd nevezetessége a turisták kedvenc helye, a festők és fotósok gyakori témája: a háromszintes pincefalu. A műemlékileg védett pincesor az ország egyik leglátványosabb műemlék-együttese.

Siklós

Siklós, a középkori magyar délvidék egyik főúri központja. A Tenkes-hegy előterében álló szirten a XIII. század vége óta emelkedik vár. A magyar történelemben kiemelkedő szerepet játszó Gara-család birtokközpontjaként épült ki a reprezentatív főúri rezidencia a XIV-XV. század fordulójától; Zsigmond királyt is itt tartották őrizetben mintegy fél évig. Késő gótikus várkápolnája egyedülálló hazánk területén. A magyarországi gótika eddig ismert leggazdagabb zárt erkélye díszíti a vár déli homlokzatát. A 150 éves török uralom után a Batthyány-család építtette újjá a várkastélyt, a család címere a barbakán-bástya homlokzatát díszíti. A várbörtön és kőtár mellett A Tenkes kapitánya c. filmsorozat szereplőit bemutató panoptikum, valamint egy másik, a feudális Magyarország kínzó eszközeit bemutató látványos múzeum és a híres pécsi kesztyűgyártás múltját és termékeit felvonultató hangulatos kiállítás érdemel figyelmet.

Szigetvár

Szigetvár a nevét 1566-ban írta be a magyar történelembe, amikor Szulejmán szultán seregét Zrínyi Miklós és védőserege feltartóztatta. A vár elestét követően a török megszállás 123 évig maradt fenn. Szigetvár főterén található az egykori, 1589-ben épült Ali pasa dzsámija. A vár udvarában található a Szulejmán dzsámi, melyet agyőztes szultán tiszteletére emeltek. Napjainkra a tizennégyszög alaprajzú minaretnek csak az alsó harmada látható. A hajdani karavánszeráj a magyarországi török építészet egyetlen épen maradt lakóépülete. A "Török ház" eredetileg az itt átutazók szállásául szolgált, ma török témájú kiállítások helyszíne. A város határában, a 67-es út mentén, a hódító szultán sátrának feltételezett helyén található a Török-Magyar Barátság Park. Itt megtekinthetőek az 1566-os ostrom két hadvezérének portrészobrai, Szulejmán szultán síremléke, valamint egy díszes török ivókút.

Dráva-medence
 

A Dráva Magyarország legtisztább vízű folyója, rohanó, örvénylő vadvíz, ami állandó meglepetéseket tartogat a horgászoknak. Parti növényzete és állatvilága megőrizte érintetlenségét, ma a Duna-Dráva Nemzeti Park területe, természetvédelmi oltalom alatt áll. A határvonal nem követi a folyó sodorvonalát, hol az egyik, hol a másik parton húzódik, ezért célszerű horgászat előtt tájékozódni. A romantikára és a természet szépségére, vadvízre vágyó hoorgászok kedvelt úticélja. A területen élő növény- és állatközösségek megóvása mindenki közös feladata. A Dráva az osztrák-olasz határon lévő Tiroli Alpokban, Tolback község határában ered 1228m-es tengerszint feletti magasságban.
A Dráva folyó - Somogy és Baranya megyében - gyakran keresztezi a magyar-horvát államhatárt, s nemritkán a bal parton horvát, illetve a jobbparton magyar területek találhatók. Ennek oka az, hogy a mai államhatár egyrészt egykori Dráva-ágon (melytől az oldalazó erózió miatt a mai meder jelentős távolságra is lehet), másrészt évszázadokkal ezelőtti tulajdonviszonyokon alapul. A Drávához közelebb eső vidékek völgykanyarulataiban ma is jól kivehető az egykori folyómeder, melyekből fokozatosan lett Holt-Dráva. Az egykori meder kanyarulatai mentén mindenütt ott találhatóak a folyami homokból lerakódott dombláncok, régiesen urnák, ormányok, amelyeken felépültek a rendszerint egyetlen utcából álló falvak. A térség nevét - Ormánság - valószínűleg ezekről a dombocskákról kapta.

 
Kerékpártúrák

Szerencsés adottságú régiónk e tekintetben is, hiszen többnyire szelíd domborzati viszonyok jellemzik, és számos közútján igen alacsony a forgalom. Biztonságosan kerekezhet, és olyan látnivalókhoz jut el, melyek miatt érdemes lesz pihenőt tartania. Számos kerékpáros klub szervez egész évben nyílt túrákat, melyekhez bárki csatlakozhat.

Máriagyűd

A mai Máriagyűd dombja alatti forrás a Római Birodalom idején, amikor erre futott a Sopianaet és Mursát összekötő út, már természetes pihenőhelyként szolgált. Később  hunok, longobárdok, avarok, majd antok laktak ezen a vidéken. A hagyomány szerint a falu nevét a magyar honfoglalók közt érkező Győd vezérről, Etu kun vezér fiáról kapta.

Máriagyűdöt hivatalosan VII. Pius pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben. A ferencesek építette és a Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot 1964-ben újították fel belülről, 1972-ben kívülről, az oltárok felújítása 1981-ben kezdődött. A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából. Máriagyűdön minden Márianapkor és jelesebb katolikus ünnep alkalmával búcsút tartanak, évente 25-27 alkalommal. Az évente idelátogató zarándokok számát ötszázezerre becsülik.

Orfű

Hegyek és tavak, népi hagyományok és gasztronómia, napozás és édes semmittevés, fürdőzés és vízi sportok, gyalogos és kerékpáros túrák, barlangászat és lovaglás, horgászat és vadászat, hagyományőrző rendezvények és zenei fesztiválok, Orfű ezeregy lehetőséget kínál, hogy színessé varázsolja az életét.

 Abaliget

A Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója az abaligeti Cseppkőbarlang. A víz eróziós tevékenysége által alakított formavilága következtében régebben a világ száz természeti csodája közé sorolták. A barlang, az emberi szem számára láthatatlanul, ma is változik. Erről a járat teljes hosszában folyó patak gondoskodik. Klímája, köszönhetően a 97 %-os páratartalmú levegőnek és a benne található gyulladáscsökkentő kalcium-ionoknak a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést. 

Az abaligeti Denevérmúzeum 2004-ben nyílt meg és egyedülálló tematikus bemutatóhelye a denevérek kevéssé ismert és misztikusnak tűnő világának. Az eltérő élőhelyek szerint, nagyszerű kialakítással, látványosan és valósághűen mutatja be a denevéreket. Megismerjük a denevérkutatás történetét, eszközeit és ez alapján denevérek főbb magyarországi tartózkodási helyeit és vándorlási útvonalát is.

 

Vélemények

 

Ajánlatkérés

 

Szobafoglalás

 

Karrier

 

 

Harkány Kártya

 

 

Közösségi oldalaink

 

 

Adatvédelmi elveink