Harkány és környéke

Harkány a Dél-Dunántúl legismertebb és legkedveltebb mediterrán gyógyüdülőhelye. Pécstől 25 km-re, Villány kellemes és páratlan borvidékétől pedig mindössze pár km-re helyezkedik el.

A város története több ezer évre nyúlik vissza. Ezt bizonyítják a környéken végzett régészeti ásatások is, amelyek során hun, avar és római kori leletekre bukkantak. Írott források először 1323-ban említik a települést ’Harkan’ néven. A név eredete egyrészt a magyar harkály madárnévre, másrészt az ómagyar horka méltóságnévre vezethető vissza. Birtokosai voltak többek között Pál fia György temesvári altábornagy, a Gara-család, majd a siklósi vár mindenkori urai: a Batthyány és a Benyovszki-család. A településhez 1977-ben csatlakozott Terehegy. (korábbi névváltozatai: Botteremhelye, Teremhegy.) A múlt század közepétől kezdve pedig a magyar lakosság mellé folyamatosan telepednek be a német, horvát, szerb és szlovák családok.

 

 

Nevezetességek

A település hírneve, Harkány gyógyturizmusban betöltött szerepe határainkon túl is ismert, így például Közép-Európában elismert üdülő- és gyógyfürdőhelyként tartják számon.
A település nevezetességei között említhető számon nemzetközi jelentőséggel bíró gyógyfürdője, római katolikus kápolnája (1906), római katolikus temploma és két református temploma, amelyek közül az egyik 1802-ben copf stílusban épült gúlasíkos toronnyal.

Harkányi Gyógy- és Strandfürdő

Harkány nemzetközi hírű gyógyfürdője évente több mint egymillió látogatót vonz Baranya déli részére. Ez az ország déli, mediterrán éghajlatú településén elhelyezkedő gyógyfürdő az év minden napján várja a kikapcsolódni és gyógyulni vágyó vendégeit. Gyógyszolgáltatásai keretében a harkányi gyógyvíz kiválóan alkalmas számos ízületi, mozgásszervi, reumatikus és csontrendszeri betegségekben szenvedők kezelésére. A hagyományos gyógyszolgáltatások mellett azonban további kikapcsolódás is várja az ide érkező látogatókat, családokat. Így például a látványfürdő, a legkisebbeknek a 10-60 cm vízmélységű gyermekmedencék és a lepke medence, amely a nagyobb gyermekeknek kínál szórakozási lehetőséget 3000 m2-es vízfelületével. A medencéktől távolabb kialakításra kerülő Baba-mama park a kisgyermekek tisztába tételét, ételeik melegítését és a nyugodt sziesztát biztosítja. A pihenéshez és kikapcsolódáshoz függőágyak, pihenőágyak, homokozó és egyéb játékok állnak rendelkezésre. A strandon óriáscsúszda is üzemel.

 

 

 

 

 

 

 

Harkányi gyógyvíz

A harkányi víz gyógyító hatását 1823-ban egy napszámos fedezte fel teljesen véletlenül. Árokásás közben azt tapasztalta, hogy a földből feltörő meleg víz jótékonyan hat ízületi bántalmaira. Az első két kutat Zsigmondy Vilmos bányamérnök fúrta 1866-ban ill. 1887-ben, amelyek 62°-70° C hőmérsékletű vizet adtak. Az első medencét 1925-ben nyitották meg.

A harkányi víz legendája

A harkányi gyógyvíz keletkezésének és feltöltésének hátterében áll azonban egy harkányi legenda is, miszerint...

Élt egyszer Nagyharsányban egy vén boszorkány. Volt neki egy gyönyörű nevelt lánya, akit Harkának hívtak. Az ördögöt is elbűvölte szépsége, ezért felkereste a banyát, hogy megkérje tőle a Harka lány kezét. A boszorka nem merte rögtön visszautasítani a nemkívánatos kérőt, hanem alkut kötött vele: ha az ördög a hajnali kakasszóig fel tudja szántani a nagyharsányi hegyet, övé a lány. Ha nem lesz kész a szántással, úgy örökre le kell mondania róla. Az ördög ráállt a dologra. Napnyugta után tizenhárom fekete macskáját az eke elé fogta és nekilátott a szántásnak. A boszorkány egész éjjen át aggódva figyelte, miként halad a szántás. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az ördög teljesíteni tudja a megszabott feltételt, a banya cselhez folyamodott: a baromfiólakhoz lopódzott és torkaszakadtából kukorékolni kezdett. Erre felébredtek a falu kakasai és szintén rázendítettek. Az ördög azt hitte, hogy már itt a hajnal és elvesztette a fogadást. Mérgében jó messzire hajította az ekéjét, és dúlva-fúlva eltűnt a föld alá. Az eldobott ekéjéből lett a beremendi hegy, az ekéről lehullott göröngyök képzik a siklósi várhegyet és ahol eltűnt a pokolban, Harkánynál, máig forró, kénes víz tör fel.

Orvosilag bizonyított, hogy a harkányi víz és iszap a reumatikus és csúzos megbetegedések gyógyítására kiválóan alkalmas. Ivókúraként pedig a hurutos panaszok hathatós ellenszere.

A harkányi gyógyvíz eredményesen alkalmazható csonttörések, baleseti utókezelések, illetve bőrbántalmakkal kapcsolatos panaszok megszűntetésére. Ez a mintegy 60 méter mélyről feltörő kénes gyógyvíz Európában is egyedülálló összetételű és gyógyhatású, magas szulfid- és karbonszulfid tartalma miatt iszappakolás és fürdőzés útján a mozgásszervi megbetegedések minden válfajának kezelésére alkalmas.

Harkány azonban nemcsak a betegeket várja, hanem mindazokat, akik kikapcsolódásra, feltöltődésre, lazításra vágynak.

Hosszabb üdülés esetén érdemes elutazni a környékre, ami alkalmával megismerhető a környező városok, települések értékes és érdekes látnivalói. Harkányból személyautóval mindössze 20 perc alatt Villányba, fél óra alatt Pécsre juthatunk.

 

A környék látnivalói

Látogasson el egy folyton nyüzsgő, napsütötte, mediterrán régióba és válasszon a változatos és élménydús programok közül!

Sétáljon Pécs történelmi belvárosában, legyen részese a pécsi éjszakai fáklyás földalatti túráknak! Vegyen részt egy villányi borvacsorán, vagy kenuzzon a Dráván, Európa három legtisztább vizű folyójának egyikén! Gyalogtúrázzon a déli lejtőkön, ahol az országban legelőször virágzik a mandula, vagy tekerjen biciklin a lélegzetelállító panorámájú csúcsokra!

A Dél-dunántúli régió - a kilenc magyarországi turisztikai régió egyike - az ország dél-nyugati részén helyezkedik el. Három megye, Baranya, Somogy, Tolna alkotja, amelyeknek megyeszékhelye és egyben kulturális központja Pécs. Pécs városa mediterrán hangulatú utcáival, a világörökség részét képező ókeresztény sírkamráival, középkori és török kori emlékeivel, valamint különleges múzeumaival (Victor Vasarely, Csontváry, Zsolnay) a leggazdagabb, legértékesebb látnivalót tartogatja a turisták számára. A megye számos védett és különleges természeti értéket rejt úgy, mint az abaligeti cseppkőbarlang, a szársomlyói természetvédelmi terület és a villányi kőbánya őslénybemutatója. Kedvelt üdülőhelyek között említhetőek még a megye tavai közül az Abaligeti tó, az orfűi tavak és a pécsváradi Dombay-tó. 

A megye számos védett és különleges természeti értéket rejt úgy, mint az abaligeti cseppkőbarlang, a szársomlyói természetvédelmi terület és a villányi kőbánya őslénybemutatója. Kedvelt üdülőhelyek között említhetőek meg a megye tavai közül az Abaligeti tó, az orfűi tavak és a pécsváradi Dombay-tó. Szerencsés adottságú a régió kerékpárutak tekintetében is, hiszen többnyire szelíd domborzati viszonyok jellemzik és számos közútján igen alacsony a forgalom. Így itt biztonságosan kerekezhetünk és olyan látnivalókhoz juthatunk el, amelyek miatt érdemes lesz pihenőt is tartani. Számos kerékpáros klub szervez egész évben nyílt túrákat, amelyekhez bárki csatlakozhat.

 

A régió közkedvelt kulturális eseménye és látványos attrakciója a mohácsi busójárás. A maszkás busók felvonulása a közönség szórakoztatása mellett betekintést nyújt a helyi sokác (horvát) közösség szokásaiba is. A hagyomány úgy tartja, hogy akit egy busó megölel, az szerencsés és egészséges lesz egész évben. A csúf maskarák ugyanis nemcsak a hideget, de az ártó szellemeket és a szerencsétlenségeket is távolt tartják. A régió turisztikai programjai között említésre méltóak még az októberben tartott Villányi borfesztivál és a Pécsváradi leányvásár is.

A környék virágzó kulturális életéhez a múzeumi kiállítások, állandó színházi előadások és időszakos művészeti események járulnak hozzá. A több ezer éves történelmi múlt nyomai fellelhetőek szinte bárhol, ha a nagyobb városok festői szépségű utcáin, terein járunk vagy a vidék egy-egy méltóan ápolt és óvott emlékhelyét keressük fel. A régióban építészeti műemlékeket is megcsodálhatunk, amelyek országos és nemzetközi szinten is kiemelkedőek. A teljesség igénye nélkül íme néhány: Kővágószőlősi középkori templom; Grábóci Szerb templom és kolostor; Pécsi Bazilika és Püspöki palota; Gázi Kászim pasa dzsámija – Pécs; Siklósi vár; Máriagyűdi Római katolikus templom (amely nemzetközi zarándok hely); Ozorai vár; Szigetvári vár.

Mindezek mellett a régió számtalan hagyományőrző egyesülettel, néptánccsoporttal, színvonalas és nemzetközi hírű komoly- és könnyűzenei együttessel rendelkezik, amelyek aktív jelenlétükkel színesítik a régió mindennapjait, estéit.

 

+ Pécs, a mediterrán város

Pécs az ország leghangulatosabb, legváltozatosabb és kulturális örökségekben leggazdagabb városa. A helyiek méltán lehetnek büszkék a római korból származó Unesco Kulturális Világörökségükre, a török korból őrzött épületeikre, Magyarország első egyetemére, a híres Zsolnay Porcelán Manufaktúrára, a házaik homlokzatán megjelenő díszes épületkerámiáira és a városban élő több száz kortárs művészre. Imádják a Mecseket, „házi hegyüket”, aminek szubmediterrán klímájukat, és különleges boraikat köszönhetik. 2010-ben Pécs viselhette Essen és Isztambul mellett az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet.

A cím elnyerésével járó előnyöket azonban nem csak egy esztendeig élvezhette a város. A kétezer megvalósult kulturális esemény és a számos elkészült beruházás eredményeként kulturális léptékváltásra került sor a városban. Az egykoron jelentős épületegyüttesben működő és a XXI. századra nagyrészt kiüresedő Zsolnay-gyárban az EKF hozadékaként létrejött Zsolnay Negyed, amely az ugyancsak a 2010-es évben átadott Kodály Központtal és a világörökségi emlékeket működtető szervezettel együtt új, Pécs város kulturális életét alapvetően meghatározó intézményi struktúrává alakult.

A Mecsek védelmében kétezer évvel ezelőtt fejlődött várossá a római Sopianae és az így kialakult település Pannonia egyik közigazgatási székhelyévé vált a III. század végére. Talán a rómaiak, akik a mediterráneumból jöttek, nem véletlenül érezték magukat otthon ezen a vidéken. Aki forró nyári napokon végigtekint a Széchenyi téren, a dzsámi fehéren izzó kövein vagy délutáni-koraesti hangulatban átsétál a déliesre formált Jókai téren, avagy estefelé megfordul a korzón, a Király utca szabadtéri éttermei, kávézói között és megpihen a Színház téri szökőkutak kőpárkányain, máris Itáliában érezheti magát. Harkány felől, autóval érkezvén megpillantva a várost, mintha Toscana dombjai között utaznánk.

Legfőbb látnivalók:

  • Múzeumok (Zsolnay, Amerigo Tot kiállítás, Victor Vasarely, Csontváry, Bányászati)
  • Memi Pasa egykori fürdőhelye
  • Jakováli Hasszán Dzsámi és Minaret
  • Széchenyi-tér, Kossuth-tér, Jókai-tér
  • Bazilika, Cella Septichora
  • Pécsi Állatkert
  • Pécsi Akvárium - Terrárium
  • Pécsi Nemzeti Színház
  • Tettyei romok, TV-torony
  • Zsolnay-negyed

 

Bor és gasztronómia

 

 

 

 

 

 

 

A régió gasztronómiai kínálata nagyon gazdag. A szubmediterrán klímának köszönhetően évente háromszor is beérik a füge és zamatosak a borok. A Mecsek gazdag vadban, gombában és gyümölcsökben, minden évben az országban elsőként itt virágzik a mandula. Pécs és régiója valóban multikulturális, hiszen jelentős számban élnek itt kultúrájukat máig őrző svábok, horvátok, székelyek, ami az ételek sokféleségére is kihat. A tradicionális csárdától a konyhatechnológiai csúcsfejlesztéseivel és a világ íz trendjeivel a magyar gasztronómiát újraértelmező luxusétteremig minden megtalálható.

+ Villány, a bor városa

Villány 1997-ben kapta meg a "Szőlő és bor városa" megtisztelő címet egy nemzetközi zsűritől. 1988-ban megalakult a Villányi Borrend "Custodes Vinorum de Villány" néven. Ők hivatottak képviselni a villányi borászokat Magyarországon és külföldön egyaránt. Évi 40 rendezvényen vesznek részt díszes egyenruhájukban. A Villány-Siklósi BORÚT a kulturált borfogyasztás iskolája, ahol a vendégek a villányi borokkal minőségi szolgáltatások révén kerülnek kapcsolatba. Megismerkednek a hagyományokkal, a vidéki léttel, egyedi élményeket nyernek, baráti kapcsolatokat építenek és aktívan kikapcsolódnak. A Villányi hegység mentén a máriagyűdi kegyhelytől a palkonyai pincefaluig borkóstolók, műemlék pincék, borversenyek, rendezvények bőséges tárháza várja a vendégeket. Útközben történelmi emlékhelyek, a természet szépsége, a falvak és szőlőhegyek népi építészeti alkotásai biztosítanak kikapcsolódást.

+ Villánykövesd

Villánvkövesd Baranya megye déli részén, a Villányi hegység lábánál fekszik, Siklóstól 13 km-re, Pécstől 30 km-re helyezkedik el. Csodálatos természeti környezetben elterülő település, része a történelmi borvidéknek, így a Villány-Siklósi borvidék falvai közé tartozik. Villánykövesd nevezetessége a turisták kedvenc helye, a háromszintes pincefalu, festők és fotósok gyakori témája. A műemlékileg védett pincesor az ország egyik leglátványosabb műemlék-együttese.

+ Siklós

Siklós legfőbb nevezetessége a XVIII. századi külsejű vár, amely az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. Említésre méltók továbbá a város törökkori, valamint vallásos műemlékei is. A mai város helyén a római korban katonai telepet hoztak létre Serena néven. Az erődöt először 1294-ben említik oklevélben.
Siklós várát és városát Pécstől délnyugatra, alig 30 kilométerre a Dráváig húzódó síkság, és a Villányi hegység találkozásánál a lapályból kiemelkedő dombra építették. A vár és a város története szorosan összefügg. A táj szépsége és az utókorra viszonylag épen megmaradt nagy kiterjedésű vár gazdag műemlék együttese az egész országban ismert. A domb aljában meghúzódó település, akkori nevén Soklos már XII. században hallat magáról, de a várról csak később, a XIII. században történik említés.

A település létéről az első hivatalos okirat 1190-ből származik. Ettől kezdve a magyar történelem legjelentősebb családjainak volt birtokközpontja és székhelye. Első birtokosai a Siklósi családbéliek voltak, akiket a XIV. század utolsó harmadában a felfelé törekvő Garaiak váltották fel. Ők csaknem egy évszázadon keresztül birtokolták Siklóst. Aztán rövid időre a vár többször gazdát cserélt. Mátyás idejében fia, Corvin János volt a város ura, de 1515-ben Siklós ismét jelentős család kezébe került, a király Perényi Imrének, az ország nádorának ajándékozta. A törökök Pécs elfoglalásával egyidőben, 1543-ban háromnapi ostrom után szerezték meg. Buda visszafoglalása után került sor Dél-Dunántúl felszabadítására. Ezután Capara tábornok kapta meg a várat, ő hatalmas várkastéllyá kívánta átépíteni. Az építkezés a XVIII. században fejeződött be. 1873-ban a várat Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg. A világháborúk során nem csak Siklós vára, hanem a település is elvesztette központi szerepét, mezővárosi rangját. A határsáv megszűnése, majd a beremendi cementgyár tette csak lehetővé, hogy 1977-ben városi rangot kapjon. A várbörtön és kőtár mellett A Tenkes kapitánya c. filmsorozat szereplőit bemutató panoptikum, egy másik, a feudális Magyarország kínzó eszközeit bemutató látványos múzeum és a híres pécsi kesztyűgyártás múltját és termékeit felvonultató hangulatos kiállítás érdemel figyelmet.

+ Szigetvár

 

 

 

 

 

 

 

Szigetvár a nevét 1566-ban írta be a magyar történelembe, amikor Szulejmán szultán seregét Zrínyi Miklós és védőserege feltartóztatta. A vár elestét követően a török megszállás 123 évig maradt fenn. Szigetvár főterén található az egykori, 1589-ben épült Ali pasa dzsámija. A vár udvarában található a Szulejmán dzsámi, amelyet a győztes szultán tiszteletére emeltek. Napjainkra a tizennégyszög alaprajzú minaretnek csak az alsó harmada látható. A hajdani karavánszeráj a magyarországi török építészet egyetlen épen maradt lakóépülete. A "Török ház" eredetileg az itt átutazók szállásául szolgált, ma török témájú kiállítások helyszíne. A város határában, a 67-es út mentén, a hódító szultán sátrának feltételezett helyén található a Török-Magyar Barátság Park. Itt megtekinthetőek az 1566-os ostrom két hadvezérének portrészobrai, Szulejmán szultán síremléke valamint egy díszes török ivókút.

+ Dráva-medence

A Dráva Magyarország legtisztább vízű folyója, rohanó, örvénylő vadvíz, ami állandó meglepetéseket tartogat a horgászoknak. Parti növényzete és állatvilága megőrizte érintetlenségét, ma a Duna-Dráva Nemzeti Park területe, természetvédelmi oltalom alatt áll. A határvonal nem követi a folyó sodorvonalát, hol az egyik, hol a másik parton húzódik, ezért célszerű horgászat előtt tájékozódni. A romantikára és a természet szépségére, vadvízre vágyó hoorgászok kedvelt úticélja. A területen élő növény- és állatközösségek megóvása mindenki közös feladata. A Dráva az osztrák-olasz határon lévő Tiroli Alpokban, Tolback község határában ered 1228 m-es tengerszint feletti magasságban.

 

 

 

 

 

 

A Dráva folyó - Somogy és Baranya megyében - gyakran keresztezi a magyar-horvát államhatárt, s nemritkán a bal parton horvát, illetve a jobbparton magyar területek találhatók. Ennek oka az, hogy a mai államhatár egyrészt egykori Dráva-ágon (melytől az oldalazó erózió miatt a mai meder jelentős távolságra is lehet), másrészt évszázadokkal ezelőtti tulajdonviszonyokon alapul. A Drávához közelebb eső vidékek völgykanyarulataiban ma is jól kivehető az egykori folyómeder, melyekből fokozatosan lett Holt-Dráva. Az egykori meder kanyarulatai mentén mindenütt ott találhatóak a folyami homokból lerakódott dombláncok, régiesen urnák, ormányok, amelyeken felépültek a rendszerint egyetlen utcából álló falvak. A térség nevét - Ormánság - valószínűleg ezekről a dombocskákról kapta.

+ Máriagyűd

A mai Máriagyűd dombja alatti forrás a Római Birodalom idején, amikor erre futott a Sopianaet és Mursát összekötő út, már természetes pihenőhelyként szolgált. Később hunok, longobárdok, avarok, majd antok laktak ezen a vidéken. A hagyomány szerint a falu nevét a magyar honfoglalók közt érkező Győd vezérről, Etu kun vezér fiáról kapta.

 

 

 

 

 

 

 

 

Máriagyűdöt hivatalosan VII. Pius pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben. A ferencesek építette és a Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot 1964-ben újították fel belülről, 1972-ben kívülről, az oltárok felújítása 1981-ben kezdődött. A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából. Máriagyűdön minden Márianapkor és jelesebb katolikus ünnep alkalmával búcsút tartanak, évente 25-27 alkalommal. Az évente idelátogató zarándokok számát ötszázezerre becsülik.

+ Orfű

Hegyek és tavak, népi hagyományok és gasztronómia, napozás és édes semmittevés, fürdőzés és vízi sportok, gyalogos és kerékpáros túrák, barlangászat és lovaglás, horgászat és vadászat, hagyományőrző rendezvények és zenei fesztiválok, Orfű ezeregy lehetőséget kínál, hogy színessé varázsolja az életét. 

+ Abaliget

A Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója az abaligeti Cseppkőbarlang. A víz eróziós tevékenysége által alakított formavilága következtében régebben a világ száz természeti csodája közé sorolták. A barlang, az emberi szem számára láthatatlanul, ma is változik. Erről a járat teljes hosszában folyó patak gondoskodik. Klímája, köszönhetően a 97%-os páratartalmú levegőnek és a benne található gyulladáscsökkentő kalcium-ionoknak a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést.

 

Az abaligeti Denevérmúzeum 2004-ben nyílt meg és egyedülálló tematikus bemutatóhelye a denevérek kevéssé ismert és misztikusnak tűnő világának. Az eltérő élőhelyek szerint, nagyszerű kialakítással, látványosan és valósághűen mutatja be a denevéreket. Megismerjük a denevérkutatás történetét, eszközeit és ez alapján denevérek főbb magyarországi tartózkodási helyeit és vándorlási útvonalát is.