Харкань и окрестности

Печ-2010 – экскурсия в сопровождении специализированного гида с осмотром зданий, площадей, малоизвестных достопримечательностей Европейской Культурной Столицы.

Маршрут экскурсии: галерея Надор – площаль Сеченьи – джами паши Гази Касима – Собор – Барбакан, Дворцовый сад – Парк – Древнехристианский мавзолей – Джами Хассана Яковали – Францисканская церковь – Бани Меми Паша – улица Францисканцев, площадь Йокаи – Национальный театр города Печ.

Villány 1997-ben kapta meg a "Szőlő és bor városa" megtisztelő címet egy nemzetközi zsűritől. 1988-ban megalakult a Villányi Borrend "Custodes Vinorum de Villány" néven. Ők hivatottak képviselni a villányi borászokat Magyarországon és külföldön egyaránt. Évi 40 rendezvényen vesznek részt díszes egyenruhájukban. A Villány-Siklósi BORÚT a kulturált borfogyasztás iskolája, ahol a vendégek a villányi borokkal minőségi szolgáltatások révén kerülnek kapcsolatba. Megismerkednek a hagyományokkal, a vidéki léttel, egyedi élményeket nyernek, baráti kapcsolatokat építenek és aktívan kikapcsolódnak. A Villányi hegység mentén a máriagyűdi kegyhelytől a palkonyai pincefaluig borkóstolók, műemlék pincék, borversenyek, rendezvények bőséges tárháza várja a vendégeket. Útközben történelmi emlékhelyek, a természet szépsége, a falvak és szőlőhegyek népi építészeti alkotásai biztosítanak kikapcsolódást.

Villánvkövesd Baranya megye déli részén, a Villányi hegység lábánál fekszik, Siklóstól 13 km-re, Pécstől 30 km-re helyezkedik el. Csodálatos természeti környezetben elterülő település, része a történelmi borvidéknek, így a Villány-Siklósi borvidék falvai közé tartozik. Villánykövesd nevezetessége a turisták kedvenc helye, a háromszintes pincefalu, festők és fotósok gyakori témája. A műemlékileg védett pincesor az ország egyik leglátványosabb műemlék-együttese.

Siklós legfőbb nevezetessége a XVIII. századi külsejű vár, amely az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. Említésre méltók továbbá a város törökkori, valamint vallásos műemlékei is. A mai város helyén a római korban katonai telepet hoztak létre Serena néven. Az erődöt először 1294-ben említik oklevélben.

Siklós várát és városát Pécstől délnyugatra, alig 30 kilométerre a Dráváig húzódó síkság, és a Villányi hegység találkozásánál a lapályból kiemelkedő dombra építették. A vár és a város története szorosan összefügg. A táj szépsége és az utókorra viszonylag épen megmaradt nagy kiterjedésű vár gazdag műemlék együttese az egész országban ismert. A domb aljában meghúzódó település, akkori nevén Soklos már XII. században hallat magáról, de a várról csak később, a XIII. században történik említés.

A település létéről az első hivatalos okirat 1190-ből származik. Ettől kezdve a magyar történelem legjelentősebb családjainak volt birtokközpontja és székhelye. Első birtokosai a Siklósi családbéliek voltak, akiket a XIV. század utolsó harmadában a felfelé törekvő Garaiak váltották fel. Ők csaknem egy évszázadon keresztül birtokolták Siklóst. Aztán rövid időre a vár többször gazdát cserélt. Mátyás idejében fia, Corvin János volt a város ura, de 1515-ben Siklós ismét jelentős család kezébe került, a király Perényi Imrének, az ország nádorának ajándékozta. A törökök Pécs elfoglalásával egyidőben, 1543-ban háromnapi ostrom után szerezték meg. Buda visszafoglalása után került sor Dél-Dunántúl felszabadítására. Ezután Capara tábornok kapta meg a várat, ő hatalmas várkastéllyá kívánta átépíteni. Az építkezés a XVIII. században fejeződött be. 1873-ban a várat Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg. A világháborúk során nem csak Siklós vára, hanem a település is elvesztette központi szerepét, mezővárosi rangját. A határsáv megszűnése, majd a beremendi cementgyár tette csak lehetővé, hogy 1977-ben városi rangot kapjon. A várbörtön és kőtár mellett A Tenkes kapitánya c. filmsorozat szereplőit bemutató panoptikum, egy másik, a feudális Magyarország kínzó eszközeit bemutató látványos múzeum és a híres pécsi kesztyűgyártás múltját és termékeit felvonultató hangulatos kiállítás érdemel figyelmet.

Szigetvár a nevét 1566-ban írta be a magyar történelembe, amikor Szulejmán szultán seregét Zrínyi Miklós és védőserege feltartóztatta. A vár elestét követően a török megszállás 123 évig maradt fenn. Szigetvár főterén található az egykori, 1589-ben épült Ali pasa dzsámija. A vár udvarában található a Szulejmán dzsámi, amelyet a győztes szultán tiszteletére emeltek. Napjainkra a tizennégyszög alaprajzú minaretnek csak az alsó harmada látható. A hajdani karavánszeráj a magyarországi török építészet egyetlen épen maradt lakóépülete. A "Török ház" eredetileg az itt átutazók szállásául szolgált, ma török témájú kiállítások helyszíne. A város határában, a 67-es út mentén, a hódító szultán sátrának feltételezett helyén található a Török-Magyar Barátság Park. Itt megtekinthetőek az 1566-os ostrom két hadvezérének portrészobrai, Szulejmán szultán síremléke valamint egy díszes török ivókút.

A Dráva Magyarország legtisztább vízű folyója, rohanó, örvénylő vadvíz, ami állandó meglepetéseket tartogat a horgászoknak. Parti növényzete és állatvilága megőrizte érintetlenségét, ma a Duna-Dráva Nemzeti Park területe, természetvédelmi oltalom alatt áll. A határvonal nem követi a folyó sodorvonalát, hol az egyik, hol a másik parton húzódik, ezért célszerű horgászat előtt tájékozódni. A romantikára és a természet szépségére, vadvízre vágyó hoorgászok kedvelt úticélja. A területen élő növény- és állatközösségek megóvása mindenki közös feladata. A Dráva az osztrák-olasz határon lévő Tiroli Alpokban, Tolback község határában ered 1228 m-es tengerszint feletti magasságban.

A Dráva folyó - Somogy és Baranya megyében - gyakran keresztezi a magyar-horvát államhatárt, s nemritkán a bal parton horvát, illetve a jobbparton magyar területek találhatók. Ennek oka az, hogy a mai államhatár egyrészt egykori Dráva-ágon (melytől az oldalazó erózió miatt a mai meder jelentős távolságra is lehet), másrészt évszázadokkal ezelőtti tulajdonviszonyokon alapul. A Drávához közelebb eső vidékek völgykanyarulataiban ma is jól kivehető az egykori folyómeder, melyekből fokozatosan lett Holt-Dráva. Az egykori meder kanyarulatai mentén mindenütt ott találhatóak a folyami homokból lerakódott dombláncok, régiesen urnák, ormányok, amelyeken felépültek a rendszerint egyetlen utcából álló falvak. A térség nevét - Ormánság - valószínűleg ezekről a dombocskákról kapta.

A mai Máriagyűd dombja alatti forrás a Római Birodalom idején, amikor erre futott a Sopianaet és Mursát összekötő út, már természetes pihenőhelyként szolgált. Később hunok, longobárdok, avarok, majd antok laktak ezen a vidéken. A hagyomány szerint a falu nevét a magyar honfoglalók közt érkező Győd vezérről, Etu kun vezér fiáról kapta.

Máriagyűdöt hivatalosan VII. Pius pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben. A ferencesek építette és a Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot 1964-ben újították fel belülről, 1972-ben kívülről, az oltárok felújítása 1981-ben kezdődött. A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, Batthyány Kázmér gróf, horvát bán adományából. Máriagyűdön minden Márianapkor és jelesebb katolikus ünnep alkalmával búcsút tartanak, évente 25-27 alkalommal. Az évente idelátogató zarándokok számát ötszázezerre becsülik.

Hegyek és tavak, népi hagyományok és gasztronómia, napozás és édes semmittevés, fürdőzés és vízi sportok, gyalogos és kerékpáros túrák, barlangászat és lovaglás, horgászat és vadászat, hagyományőrző rendezvények és zenei fesztiválok, Orfű ezeregy lehetőséget kínál, hogy színessé varázsolja az életét. 

A Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója az abaligeti Cseppkőbarlang. A víz eróziós tevékenysége által alakított formavilága következtében régebben a világ száz természeti csodája közé sorolták. A barlang, az emberi szem számára láthatatlanul, ma is változik. Erről a járat teljes hosszában folyó patak gondoskodik. Klímája, köszönhetően a 97%-os páratartalmú levegőnek és a benne található gyulladáscsökkentő kalcium-ionoknak a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést.

Az abaligeti Denevérmúzeum 2004-ben nyílt meg és egyedülálló tematikus bemutatóhelye a denevérek kevéssé ismert és misztikusnak tűnő világának. Az eltérő élőhelyek szerint, nagyszerű kialakítással, látványosan és valósághűen mutatja be a denevéreket. Megismerjük a denevérkutatás történetét, eszközeit és ez alapján denevérek főbb magyarországi tartózkodási helyeit és vándorlási útvonalát is.